Valamikor a mai temető helyén volt a falu. A XIX, század második felétől a Balaton vízszintjét már nem a mindenkori meteorológiai viszonyok határozták meg. Így a jelenlegi település helyére költözhettek.

Főnyed mocsaras területet jelent... Valamikor a mai temető helyén volt a falu. A XIX, század második felétől a Balaton vízszintjét már nem a mindenkori meteorológiai viszonyok határozták meg. Így a jelenlegi település helyére költözhettek. Főnyed mocsaras területet jelent, a középkorban Fevenyed alakban fordul elő. Egy 1261-ből származó írás említi először. 1406-ban Berzenczei György, 1474-ben Páti Török Mihály volt a környék földesura. 1486-ban Mátyás király Bornemissza Jánnosnak adományozta. 1536-ban már két települést találunk az adólajstromban, Fövenyed Fajsz Ferenc, Nagyfövenyed a Pati Török család birtoka. A török uralom alatt ezek a falvak is elpusztultak.

A törökök kiűzését követően hosszú ideig a Festetics család birtokába kerültek a falu és külterületei. A XVIII. század 40-es éveiben települt újra, 1773-ban már önálló jobbágyközség volt. A XX. század elejére benépesült a helység, 1914-ben 381 lakó élt a 47 házban, majd később újabb házak épültek. 1932-ben 70 épületet és 329 lakost számláltak. A főnyedi diákok a saját iskolájukban tanulhattak, a római katolikus népiskolát az általános iskola követte, amely 1967-ben szűnt meg, amikor elkészült a 7-es útról a faluba vezető műút. Azóta Sávolyon tanulnak a gyerekek, és a kicsiket is ott várja az óvoda. A felnőttek csak a Polgári Lövészegyletet hozták létre az 1930-as években, de más közösség nem szerveződött a faluban. Gazdálkodási egysége a kötelező téesz szervezés időszakában alakult, de csak három évig volt önállóan gazdálkodó a "Rákóczi" Mgtsz. 1963-tól 1992-ig a sávolyi Tsz-szel egyesülve folyt a mezőgazdasági termelés Most két vállalkozó termel kukoricát, búzát, árpát és napraforgót. Egy helyi gazdálkodó "vágott" csak bele a földművelésbe, 6 hektáron termel kukoricát. A gémeskutak még most is tanúskodnak arról, hogy valaha jelentős állatállományt tartottak. A nádvágás és a nád osztályozása pár embernek ad munkát novembertől áprilisig. A biztosíték-összeszerelő részleg néhány főnek folyamatos foglalkoztatást nyújt.

A község közigazgatásában 1951-ig Balatonszentgyörgyhöz, majd Szegerdőhöz, 1969-től Sávolyhoz kapcsolódik. Az 1993-ban kiépített vezetékes gázra már csaknem minden lakás csatlakozott. Telefon a lakások felét köti össze a külvilággal. Az 1959-ben épült templom homlokfalán emléktábla, rajta 17 hősi halott neve, akik nem térhettek vissza az I. illetve a II. világháborúból. A fenyő árnyékában egy 1878-ban emelt, öt méter magas kereszt található szobrocskákkal. A rendezett templomkertben még egy Jézus Krisztus-szobrot láthatunk. A búcsút a templomszentelés óta az augusztus 22-ét követő vasárnapon, Szűz Mária tiszteletére tartják. Szemben az önkormányzati épület, a valamikori iskola falán a gázbekötés dátumát és tényét megörökítő emléktábla, ugyanis akkoriban kevés falu dicsekedhetett e szolgáltatással. Dicséretes, hogy a gyermekekre gondolva egy fa játszóteret alakítottak ki a központban. A könyvtár heti két alkalommal egy-egy órára van nyitva, ugyanott közösségi játékok és szórakoztató eszközök várják a fiatalokat. Az orvos Sávolyról érkezik, és kéthetente rendel.

Itt, a Kis-Balaton partján három külföldi és három fővárosi lakos vásárolt eddig lakóépületet. Impozáns, gyönyörűen parkosított házat épített a vízügy. A gátőrház vendégfogadásra is berendezkedett. Az önkormányzat kemping kialakítását tervezi. Itt halad el majd az a kerékpárút, amely körbejárja a Kis-Balatont, s a közelben épül a 7-es gyorsforgalmú autóút is. A faluba vezető bekötőút felújítása idei terv.