Hosszúvíz létrejötte Mária Terézia uralkodásának idejére tehető. 1760 körül született a falu, amikor idetelepült németek népesítették be. A község első neve Hidas lett a sok ér, patak miatt, később ezt már csúfnévnek tartották. A Hunyady - birtokon települők először dohánytermesztéssel foglalkoztak. A résztelepülésként idetartozó Cserfekvés XX. század eleji település. A harmincas években 325 lakosa, 64 háza volt. l959-ben a Termelőszövetkezet alakult, s 1963-ban egyesült a mesztegnyőivel. Ekkor egyesült a tanács is. Hosszúvíz társközség lett. Ez idő tájt indul meg az elvándorlás, (Hosszúvíznek ekkor 180 lakosa, volt most 74 fő, Cserfekvésnek ekkor 200 fő lakosa, most 12 fő) II. Világháború után a környezeti adottságokra épülő libatenyésztés volt a fő jövedelem forrás, ez a körzetesítések után kezdett hanyatlani, majd megszűnt. Község egyetlenutcájának nyugati oldala végig beépített, a keleti oldalnak alig fele. 37 lakóházból 5 budapestiek nyaralója, ötöt pedig külföldiek vásároltak meg. A keleti, parcellázatlan részen kapott helyett a park és az új l996.-ban épült) harangláb. Hosszuviz községhez tartozik a földúton megközelíthető Cserfekvés és Virágos-puszta. 2005 éven már mobilposta szolgálat jár a településre és Cserfekvésre is. Kultúrház ad otthon az Önkormányzati irodának és az Orvosi rendelőnek A lakosság ellátását az Önkormányzat Falugondnoki szolgálattal oldja meg.

Hosszúvíz kincse

Hosszúviz községben két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok otthona. Az egyik az egykori homokbánya, ahová parti fecskék és gyurgyalagok települtek. Ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját éppen itt lehet megfigyelni. Egy madárról kapta a nevét a település határában található védett legelő is. A gólyás-réten gyakran látni az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólyát. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem ezért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak is otthont ad. A tőzikétől egészen a késő őszig nyílik valamilyen vadvirág. Nagy számban vannak itt kosborok, tárnicsok és különféle nárciszok, a legkülönlegesebb védett virág pedig a kockásliliom. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága. A világháború idején Hosszúvíz határában egy erdőrészt teljesen elaknásítottak. Azon a területen sokáig nem lehetett fát kivágni, s ezért igazi faritkaságok: több száz éves tölgyek és kőrisek maradtak a kényszerből megvédett erdőben.