Nagyszakácsi látnivalók
Nagyszakácsi a Balaton vonzáskörzetének és Belső-Somogynak a határán, a Marcali-hát kedves lankáin helyezkedik el, Marcalitól 15 kilométerre, délnyugatra. Csak műúton közelíthető meg, a 68-as útról Tapsony felé nyugatra letérve, vagy Marcaliból, Szőcsénypusztán keresztül délnyugatra haladva. 
A közúti közlekedés megfelelő, az autóbuszközlekedés jónak mondható a szomszédos településekkel, vasút azonban csak 15 kilométerrel távolabb van. Az egyutcás szerkezetű felépítés miatt úgy tűnhet, hogy a világ leghoszszabb falujába tévedt a látogató. A község portái tágasak, máig őrzik a település egykori gazdagságának és a kisnemesi gazdálkodásnak az emlékét. A házak nagy többsége felújításra szorulna, az itt élő, ma már többségében nyugdíjas lakosság ezt nem tudja vállalni. A község legnagyobb intézménye, a megyei önkormányzat által fenntartott óvoda, iskola és nevelőotthon, amely több mint 50 embernek ad munkát, és ahol csaknem 70 állami gondozott gyerekkel együtt a nagyszakácsi alsósok is tanulnak. A felső tagozatosok Marcaliba, illetve Böhönyére utaznak reggelente iskolába. A falu egyetlen ipari munkahelye a Tekla Kft. festéküzeme, amely 27 helybélinek ad munkát. 
Működik még a faluban pékség és dolgozik egy keramikus házaspár is. A királyi szakácscsaládok leszármazottaitól a helyi önkormányzat megvásárolta a Kossuth utca 153. számú ingatlant. A több mint 200 éves épületből az ezredfordulóra szakácsmúzeumot alakítottak ki, kertjében pedig pihenőházak lennének a kikapcsolódni szándékozó mai fakanálforgatók számára. A terv megvalósításához a Magyar Gasztronómiai Szövetség is segítséget ígért. A szövetség amúgy 1998-óta szakácsinak is számít: az önkormányzat jelképesen, 1 hektáros területet adományozott a szervezetnek. 
A Királyi Szakácsok Versenyét 1993 óta mindig augusztus első hétvégéjén rendezik meg. A megmérettetésen az ország és Európa legjobb szakácsai mérkőznek egymással, szigorú feltételek mellett. Csak a középkorban is ismert alapanyagot használhatnak, és a lakoma csak szabadtűzön sülhet-főhet. A megterített, roskadozó királyi asztal a reneszánsz pompát adja vissza. A verseny és a ma már rendszeresen több napig tartó programok 
szervezője a Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesület. A fő attrakciónak számító főzőversenyt középkori zene, maskarások, gólyalábasok kisbíró és reneszánsz hangulat teszi színesebbé. A környékbeli települések népi udvaraiban a vidék hagyományos ételeit - krumplispogácsát, dödöllét, káposztás rétest, kocsonyát, töltött káposztát, sült káposztát, vadpörköltet, túráscsuszát - kóstolhatnak a vendégek.
A közúti közlekedés megfelelő, az autóbuszközlekedés jónak mondható a szomszédos településekkel, vasút azonban csak 15 kilométerrel távolabb van. Az egyutcás szerkezetű felépítés miatt úgy tűnhet, hogy a világ leghoszszabb falujába tévedt a látogató. A község portái tágasak, máig őrzik a település egykori gazdagságának és a kisnemesi gazdálkodásnak az emlékét. A házak nagy többsége felújításra szorulna, az itt élő, ma már többségében nyugdíjas lakosság ezt nem tudja vállalni. A község legnagyobb intézménye, a megyei önkormányzat által fenntartott óvoda, iskola és nevelőotthon, amely több mint 50 embernek ad munkát, és ahol csaknem 70 állami gondozott gyerekkel együtt a nagyszakácsi alsósok is tanulnak. A felső tagozatosok Marcaliba, illetve Böhönyére utaznak reggelente iskolába. A falu egyetlen ipari munkahelye a Tekla Kft. festéküzeme, amely 27 helybélinek ad munkát. Működik még a faluban pékség és dolgozik egy keramikus házaspár is. A királyi szakácscsaládok leszármazottaitól a helyi önkormányzat megvásárolta a Kossuth utca 153. számú ingatlant. A több mint 200 éves épületből az ezredfordulóra szakácsmúzeumot alakítottak ki, kertjében pedig pihenőházak lennének a kikapcsolódni szándékozó mai fakanálforgatók számára. A terv megvalósításához a Magyar Gasztronómiai Szövetség is segítséget ígért. A szövetség amúgy 1998-óta szakácsinak is számít: az önkormányzat jelképesen, 1 hektáros területet adományozott a szervezetnek. A Királyi Szakácsok Versenyét 1993 óta mindig augusztus első hétvégéjén rendezik meg. A megmérettetésen az ország és Európa legjobb szakácsai mérkőznek egymással, szigorú feltételek mellett. Csak a középkorban is ismert alapanyagot használhatnak, és a lakoma csak szabadtűzön sülhet-főhet. A megterített, roskadozó királyi asztal a reneszánsz pompát adja vissza. A verseny és a ma már rendszeresen több napig tartó programok szervezője a Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesület. A fő attrakciónak számító főzőversenyt középkori zene, maskarások, gólyalábasok kisbíró és reneszánsz hangulat teszi színesebbé. A környékbeli települések népi udvaraiban a vidék hagyományos ételeit - krumplispogácsát, dödöllét, káposztás rétest, kocsonyát, töltött káposztát, sült káposztát, vadpörköltet, túráscsuszát - kóstolhatnak a vendégek.