Nemesvid krónikája A hóvirág hazája - messze földön csak így emlegetik a Belső-Somogyhoz tartozó, pazar természeti környezetben fekvő Nemesvidet. A falutól keletre lápos, mocsaras területek vannak, melynek növényzetét nedvességet kedvelő fák, s színes élővilágot tömörítő sásos rétek vannak. A peremerdők zöme tölgy, melyekben gazdag vadállomány él. Honos itt a vaddisznó, szarvas, őz, dámvad. Az erdőterületen egymásba érnek a vadásztársaságok, ezért sok vadász érkezik ide minden évben. A környező tavak pedig a horgászoknak kínálnak lehetőségeket. Nemesvidhez legközelebbi város Marcali, ahol számos helybeli talált magának munkát. A nagyközség közúton egyébként jól megközelíthető. Érdekesség: itt megy keresztül a somogyi kék túra kijelölt útvonala, amely a Kis-Balatonhoz vezet. Nemesviden és környékén számos olyan kikapcsolódási lehetőség van, amely miatt a turistáknak érdemes ide eljönniük. Az önkormányzat a falusi turizmust szeretné fellendíteni. Erre jó esély van, hiszen itt lehet horgászni, vadászni, sportolni, kirándulni, egyszóval tartalmasan kikapcsolódni. Nem beszélve arról, hogy rövid autózással elérhető Zalakaros innen. A kutatók szerint Vid szláv eredetű személynév. A másik értelmezés szerint a falu neve a ved szóra utalhat, a vizes terület miatt. Nemesvidet a várnépek közé tartozó királyi szakácsok alapították, akik Nagyszakácsihoz hasonlóan itt kaptak birtokot. Lakosai jelentős adókedvezményeket kaptak éppen ezért. A török hódoltság idején a község a koppányi szandzsákhoz tartozott. 1566-ban a szenyéri bég a lakosságot Komár várának építéséhez rendelte, amit a nemesek megtagadtak. Engedetlenségük következménye lett a török martalócok támadása és pusztítása. Egy, a XVII. század eleji felmérés szerint nemesek laktak itt. 1725-ben III. Károly megerősítette a helységet régi kiváltságaiban, s a nemes előnevet adományozta részére másik harminc településsel együtt. 1827-ben I. Ferenc mezővárosi rangot és négy vásár tartására vonatkozó engedélyt adott a Nemesvid elöljáróinak. 1837-től iskola is működik a faluban, mely később a II. világháború idején a település határában elhunyt vadászpilóta, Hóy Tibor nevét vette fel. Az 1848-as szabadságharc idején a krónikák szerint a településen élők különös bátorságról tettek tanúbizonyságot. A század második felében fellendült az élet: 1884-ben a megyében elsőként itt létesült pénzintézet, később társadalmi szervezetek sora alakult: volt kaszinó, olvasóegylet, ipartársulat, olvasókör, tűzoltóegylet, gazdakör és lövészklub. Híresek voltak a helyi kézművesek, bognárok, cipészek, kovácsok. A századfordulón több mint másfélezren éltek Nemesviden. A második világháború után a gazdaság meghatározója a termelőszövetkezet lett. A település építészeti emlékei a klasszicista stílusú, műemlék jellegű templom és községháza. A templom különlegessége, hogy freskóin XIX. századi öltözékű, például huszár egyenruhás szentekkel ábrázoltak bibliai jeleneteket. A kóruskarzatot reneszánsz hangszerekkel díszítette az alkotó. A feljegyzések szerint Mindszenty hercegprímás is misézett az egyházi intézményben. Napjainkban a település legnagyobb foglalkoztatója az Industrie Elektrik Kft., amelyen kívül helyben nemigen van munkahely. Többen a környező településeken találtak maguknak állást, ahová tömegközlekedési eszközökkel jutnak el. 2003-ban körzeti megbízottat kapott a település, a rendőrnek egy szolgálati lakást alakítottak ki. Emellett elvégezték az óvoda, iskola teljes homlokzat-felújítását, utóbbinál a tetőt is kicserélték a területfejlesztési tanács támogatásával. Régóta dédelgetett álom valósult meg azzal, hogy az iskola konyhája átállt HACCP rendszerre. A rendszerváltás után fejlődésnek indult a nagyközség, bár az elöljárók szerint az igazi áttörés - az idegenforgalom fellendülése - még várat magára. A remények alapját az adja, hogy közel van a Balaton és számos gyógyfürdő, s 2003-tól már van olyan rendezvénye a településnek a helyi lehetőségek - vadászat, kirándulás, horgászat, pihenés - mellett, amely vonzó lehet akár a külföldiek számára is. Nemesvid 2003-ban bekapcsolódott a Különleges Asztali Örömök Somogyban elnevezésű gasztronómiai rendezvénysorozatba, amelynek keretében minden évben Csülök-parádét rendeztek itt. Az események nagy sikere volt, s több mint háromezren látogattak ki ide. Az önkormányzat jövőre is megrendezi a Csülök-parádét.