A vörsi erdő és a Sós-erdő közé beékelődő falu a nevében is tükrözi környezetét és helyzetét. Szegerdő a Kis-Balaton mai területének keleti oldalán elhelyezkedő település. A 7-es főútról 1,5 kilométeres leágazásnál könnyen megközelíthető a háborítatlan természetbe simuló község. A vasúti közlekedés legmegfelelőbb állomása a 8 kilométerre lévő, forgalmas csomópontú Balatonszentgyörgy. A legközelebbi város Marcali, de a 16 kilométeres távolság miatt nem jelentős a hatása. Balatonszentgyörgyhöz a munkahely, az átutazó közlekedés lehetősége, a Balaton vonzása révén is jobban kapcsolódik a falu. Az erdőbe "szegellő" helyiséget két oldalról sík felszínű termőföldek, két oldalról akác- fenyő- tölgyerdők és berek veszik körül. E vadászati területet a Kéthelyi Vadásztársaság gondozza és felügyeli.

A település a Kis-Balaton Térségi Társulás, a Balatoni Szövetség és a Marcali Területfejlesztési Tanács tagja. A Főnyed-Szegerdő összekötő út megépítésének elsődleges célja a Kis-Balaton könnyebb megközelíthetősége volt, s önkormányzati beruházásokból készült el. A község múltja csupán egy emberöltőnyi: Szegerdő 1925-ben települt. A Kéthely-Sáripusztán élő gróf Hunyady család a cselédjeinek itteni birtokain adott házhelyet illetve 1-1,5 hektár földet. 1947-ig közigazgatásilag Kéthelyhez tartozott Szegerdő. 1966-ig önálló tanácsa volt, 1969. Július 1-jétől a Sávolyi Községi Közös Tanácshoz körzetesítették, 1991-től pedig a Sávolyi körjegyzőséghez kapcsolódik a község. Termelőszövetkezete 1967-ben csatlakozott a sávolyihoz, amely 1992-ben csődbe ment. Ma az aranykorona értéken megvásárolt földeken, 450 hektáron a Darim Kft. Termel gabonaféléket és takarmánynövényeket. Családi vállalkozásban kilencen művelnek 1-9 ha közötti terüeltet. A saját szükségleten felül egy család vállalkozott állattenyésztésre: tíz tehenet tartanak. Ipari vállalkozásban a szőkedencsi Elektro Ipari Bt. Biztosíték-összeszerelő tevékenységgel 12-13 főnek ad helyben munkát. Az ingázók a Balatonszentgyörgyi téglagyárban illetve vállalkozóknál helyezkedtek el. A regisztrált munkanélküliség 13 %-os. A település öt utcája párhuzamos és merőleges elhelyezésű, folyamatosan beépített, rendezett faluképet mutat. A 104 lakás 93%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, és 1993 óta az ingatlanok 93%-ához vezetéken jut el a gáz. Telefon minden negyedik lakásban van. Az elmúlt két évben hét lakás épült a gyermekek után járó szociális támogatással, hat házat pedig külföldiek vásároltak meg, elsősorban nyári pihenés, kikapcsolódás céljából. A teleülés lélekszáma a 70-as évekhez képest közel 150 fővel csökkent, Marcaliba és Balatonszentgyörgyre költöztek el a családok. Ma a lakosság csaknem fele nyugdíjas. Az önkormányzati kamatmentes hitellel - ez 1996-ban 250 ezer forint volt - segíti a letelepedőket, illetve hasonló módon támogatja a lakásfeújításokat. 1964-ig működött az iskola, akkor a felső tagozatot körzetesítették, majd 1972-ben az alsó tagozatot is. Most 32 tanuló és 9 óvodás gyermek naponta utazik Sávolyra. A szabadidő hasznos eltöltését klubszoba, játszótér, és hetente két alkalommal nyitva tartó könyvtár biztosítja. Pártszervezet nincs a faluban. Civil szerveződés a "baráti kör a településért", további tervünk a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának létrehozása. Az orvos Sávolyról érkezik és kéthetente rendel. Állatorvos Balatonszentgyörgyről vagy Somogysámsonból hívható. A faluban a búcsún kívül nincs más hagyomány, azt novemberben, Imre-nap utáni vasárnap tartjuk.