Szőkedencs először az 1332-37. Évi pápai tizedjegyzékben szerepelt, Dencs néven. 1444-ben Budavaridencs (Budaváridencs) alakban fordul elő, s ekkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550. Évi adólajstromban Varga-Dencsnek Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, később Fazekas-Dencsnek Nádasdy Tamás volt a földesura. Az 1573-74. évi török kincstári adólajstrom Váras-Dencset öt házzal tüntette fel. 1703-ban már puszta és a Festetics család tulajdona. 1726-tól a Vésseyek voltak a földesurai. A mai község ekkor települt mostani helyére, addig a jelenlegi temető környékén volt a falu, ahol most is áll az a 600 éves hársfa, amelynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik. 1893-ban a község háromnegyedét tűzvész pusztította el. 1914-ben 100 ház volt és 856 lakos, akik közül 607 római katolikus, 232 evangélikus vallású. Az evangélikus templom 1861-ben, a római katolikus 1941-ben épült. A katolikus templom falán a II. világháború áldozatait emléktábla, az I. világháború halottainak emlékét a Hősi-kert emlékműve őrzi. Az államosítás előtt dr. Véssey Lajos volt az utolsó földbirtokos, 2167 kh. Földterülettel és 865 kh. erdővel. Az 1951-es tanácstörvény által létrejött önálló tanács előtt Szőkedencs Csákányhoz, majd az önállóságot követő körzetesítéskor Sávolyhoz tartozott a közigazgatásban, ez a kapcsolat a jelenlegi körjegyzőségben is él.